Nemrégiben útjának indítottam az alacsony nézettséget célzó one-girl show-mat. Az indokolatlan mennyiségű zöldség torony a hűtőben (búza darával kidúcolva), ipari mennyiségű gyertya és füstölgő a szoba szinte minden szabad felületén, és boldogsághormon bevitelen a nap bármely szakában teszik tapinthatóvá ennek tényét. És én veszélyesen élvezem minden pillanatát.
Erre ma reggel levél pislogott a postaládámban. Egy horror filmben ez lenne az a jelenet, mikor a nézőtéren ülő közönség egy emberként üvölti, hogy 'ne nyisd ki!'. Hát én megtettem. Mit tagadjam; egy ZS-kategóriás film az életem.
Megérintett a kis stalkerem küldeménye, bárki is az, jó nyitás. Mindig is buktam a nem egészen ép férfiakra. Be kell látnom, hogy ez a hollywoodi hátszéllel megtámogatott ünnep -a lufiba töltött 'I love you'-t tartó cuki plüss maci és csoki szív maffián túl- azért jó is lehet :)
